Bizonyára a legkönnyebb dolga azoknak a fiatal pároknak van, akik nem töprengenek sokat azon, milyen is legyen a kitűzött nagy nap stílusa, vagy színiránya, és nem szeretnének különböző tematikák (lásd: Négy Esküvő) köré vonni, és giccsessé, erőltetetté tenni ezt a szép hagyományt. Egyszerűen csak kicsit ünneplőbe öltöztetik a lelküket és ezzel egyetemben a szeretteik is átérezhetik boldogságukat. A tökéletes példa erre Gergő és Kicsu, a következőkben az ő esküvőjükről olvashattok egy rövidke ízelítőt a, viszont ha még többet szeretnétek tudni erről a Hippi esküvőről mindenképpen keressétek fel a blogjukat.
A kép forrása.
Mi volt zöld az esküvőtökben? Milyen ötleteket valósítottatok meg? Mit valósítottatok volna még meg szívesen?
Nem törekedtünk kifejezetten arra, hogy “zöld” legyen az esküvőnk. Amennyire az lett, az az életstílusunkból következett. Ezt a napot is úgy akartunk megélni, hogy ne bújjunk ki a bőrünkből, ne legyünk alapvetően mások, mint a mindennapjainkban. Hogy a tükörbe nézve a szép ruhában is ugyanazt az embert lássuk viszont. Így épült az esküvő a közösségek köré, amiknek a tagjai vagyunk. Így készült a legtöbb dolog a menyasszonyi ruhától a dekoráción át az édességekig házilag. Így kerültek az asztalokra környékbeli borok és házi bodzaszörp. És így kerültek a virágok is a mezőről és környékbeli néniktől az asztalokra, templomi padokba, csokrokba. Ezeket az ötleteket mind nevezhetjük akár zöldnek is. Nekünk mégis inkább azt jelentették, hogy a (környezettudatosságot is nagy adagban tartalmazó) értékrendünket vittük tovább erre a napra is. Természetesen sok ötletünk volt még, amiről menet közben le kellett mondanunk a körülmények miatt - így például jó lett volna autók helyett szekerekkel vonulni át a kápolnától a lakodalom színhelyére, de ez a viszonylag nagy távolság és a logisztikai problémák miatt nem volt megoldható. Mezítlábas, kültéri programokat is szerveztünk volna, amikre a rossz idő miatt sajnos nem kerülhetett sor. Utólag a hideg, nyirkos idő az egyetlen dolog, amit megváltoztatnánk - de ez persze nem rajtunk múlt, és menet közben nem is zavart túlságosan.
A kép forrása.
Miért volt ez fontos számotokra?
Röviden azért, mert ezek vagyunk mi, és úgy gondoltuk, mindenki jobban fogja érezni magát, ha mi is jól érezzük magunkat a “természetes környezetünkben”. Fontos volt, hogy ne egy étteremben ünnepeljünk, hanem a természet közvetlen közelségében, hogy ne vásároljunk több tízezer forintért soha többé fel nem használható dekorációs elemeket, hogy a vegetáriánus barátainkat se csak rántott karfiollal és rántott gombával vendégeljük meg. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy ezekkel a döntéseinkkel a költségeinket is jelentősen csökkentettük. Nem volt dekoratőrünk, virágosunk, vőfélyünk, de még fodrászunk és kozmetikusunk sem - helyette a családunk és a barátaink alkottak meg mindent, amiért nem tudunk elég hálásak lenni nekik. A készülődés közben szerzett közös emlékek, azt hiszem, mindannyiunk számára feledhetetlenek maradnak.
A kép forrása.
Hogy fogadta a vendégsereg?
A családjaink részéről eleinte éreztünk némi ellenállást, hiszen a többségük még sosem volt a hagyományostól (bármit is jelentsen ez a szó jelenleg) eltérő esküvőn, lakodalomban. Egy mindenre kiterjedő inspirációs fotógyűjtemény és az álláspontunk többszöri kifejtése aztán hamarosan meggyőzte őket, hogy jobb, ha elfogadják a döntésünket. Végül mindenki közösen, teljes erőbedobással dolgozott a lagzi sikerén, a családtagokat és a barátokat is beleértve. Ami azon a napon létrejött, az minden vendég közös munkájának az eredménye volt, így aztán ott helyben már senki sem csodálkozott semmin, csak együtt örültünk annak, amit közösen létrehoztunk. Érthetjük ezt az esküvőre is, de a házasságunkra is, ami azon a napon kezdődött, de már sokkal korábban megalapozták a másoktól látott minták és a hosszú beszélgetések.
