Meg hát! Már csak az a kérdés, hogy a rá költöm az új albérletre szánt pénzemet, vagy netán kicsit használom a kreativitásomat. Ahogy az én agyamban az esküvő él, az sokkal inkább a közös élet kezdetének megpecsételéséről szól, nem pedig a hatalmas anyagi kiadásokról. Ha pedig olyan barátnőd van, aki elvárja a költséges ajándékokat és azt, hogy a vagyonod felét elköltsd egy gyűrűre, ami csak az új kocsid árát jelképezi, akkor bizony el kell gondolkoznod azon, hogy meddig bírod a fenn tartani a barátnőd szerotonin és nor-adrenalin szintét anyagilag. Szóval, ha szeretnél inkább kocsit vagy lakást venni, vagy netán lovat, esetleg eljótékonykodnád a megspórolt pénzt akkor van pár gyűrűtippem.
Egyre többen próbálnak a személyes történetükhöz közelebb álló gyűrűt választani, esetleg készíttetni a legügyesebbek pedig maguk készítik el, mint ahogy egy kanadai srác is tette. Bővebben a képalatti linkre kattintva olvashatsz a botcsinálta ékszerészről.
A kép forrása.
Az egyik legromantikusabb és legegyszerűbb „gyűrűszerzési” mód, ha nagymamánkat kérjük meg arra, hogy jövendőbelink megkéréséhez az ő eljegyzési gyűrűjét használhassuk. Esetleg kis átalakítással még picit modernizálhatjuk is.
A kép forrása.
Másik módja a gyűrűkészítésnek, ha egy kirándulás vagy nagyon meghatározó esemény alkalmával gyűjtünk alapanyagot a későbbi gyűrűhöz. Gondolok itt egy kagyló darabra, melyet később beillesztünk a gyűrű részeként, esetleg egy idegen ország pénzérméje, ahol romantikus perceket éltünk át.
A kép forrása.
Az, hogy miből és hogyan készült az a bizonyos gyűrű, annyira nem fontos, inkább a hozzáfűződő mondanivaló.
Illés Sándor
